Oszlopos Szent Simeon élete előtt értetlenül áll a mai ember. Valójában minden kor embere. Hiszen gyarló természetünk folyamatosan a könnyebb utat keresi. A kevésbé megterhelő munkát, az élvezetes hitéletet, az érzékeket csiklandozó szertartásokat, a finomabbnál is finomabb falatokat. Pontosan ezért tükör ő és egyben égő, elégő világító fáklya. Századokat átívelve is. Mert az üdvösség megszerzésének a módja nem változik. Nem lesz idővel könnyebb vagy nehezebb. Böjt, imádság és a szentségek vétele az alapja. Ez nem váltható ki semmiféle keresztény könnyűzenei koncerttel, bábelőadásokkal, jótékonykodással vagy lelkiségi könyvek olvasásával.
"A kortársak között is sokan idegenkedtek ettől az életformától, ezért mondta Szent Simeon kortársa, Theodorétosz ciruszi püspök: ,,Meggyőződésem, hogy ez az oszlopon állás nem Isten szándéka nélkül történt. Azért intem a gáncsoskodókat, hogy zabolázzák meg nyelvüket és ne fecsegjenek vakmerően. Gondolják meg, hogy Isten már többször cselekedett így, hogy a lomhábbakon segítsen.''" /archiv.katolikus.hu/
Oszlopos Szent Simeon üvegmozaikját fél év alatt készítettem el. Mérete: 162cm x 72 cm. A szívemhez igencsak közel áll az ő alakja. Főiskolás koromban hallottam először az oszlopos szentekről, de akkor még álmomban sem gondoltam, hogy egyszer eljutok Szent Simeon templomához, Szíriába, Aleppo mellé.
A fenti képen kissé viharverten én vagyok Szent Simeon oszlopánál, Szíriában, Aleppo mellett. 1500 év koptatta le erre az állapotra.
Pár kép a készületekről:
A fenti képen nagy az öröm, mert sikerült az egyik leginkább veszélyes művelet, a ragasztás. Fél év munkáját kidobhatja az ember az ablakon, ha itt hiba történik. Külön köszönet Tál Zoltán plébános atyának, hogy segített nekünk. A fotót pedig készítette a 3 és fél éves Lőrinc kisfiam :)
