Elérkeztem ehhez az állomáshoz is. Ez az első képem, melyen a felnőtt Jézus látható. Hosszú út vezetett idáig, de megérte. Mindig úgy gondoltam, hogy egy ilyen kép elkészítését kell, hogy megelőzze egy hosszabb tanuló út, gyakorló út, hitben elmélyülő út. Ebben az esetben is így történt. Ha visszagondolok a legelső munkámra - egy kicsi kis körtálra - amikor még abban sem voltam biztos, hogy egyáltalán sikerül nekem a mozaikozás, akkor erre a képre tekintve látom, hogy kegyelmi pillanat volt elkezdeni azzal a kicsi tállal. S így, az első kiállításom után egy héttel kijelenthetem, hogy visszatekintve a kezdetektől számított 3-4 évre, végig Isten áldását éreztem ezen a tevékenységemen.
Nem vagyok művész, sosem szeretném annak vallani magam, hisz sokakkal ellentétben én nem végeztem művészeti iskolát, így velük szemben sem lenne fair. Az ikonok készítéséhez viszont ott vannak a teológiai tanulmányok és a vallásos élet. Ez, ebben az esetben több. Mert mi is a cél? Ahogy Fódi Ákos atya, Balatonederics plébánosa is megfogalmazta a kiállítás megnyitóján, hogy ezek a szentképek imádságra hívjanak sokakat. Úgy legyen!